Levél a Doktor Úrnak!

A bejegyzésem, levelem, vagyis a történetem!

Vannak helyzetek, amikor az ember csak utólag jön rá, hogy lett volna segítség. Hogy lett volna egy út, egy lehetőség, egy szakember, akihez fordulhatott volna – de akkor, abban a pillanatban nem tette. Nem azért, mert nem akarta, hanem mert nem tudta, hogyan, mikor, vagy egyszerűen nem volt hozzá ereje.

Ez a bejegyzés egy ilyen történetről szól. Arról, amikor betegjogi képviselőhöz kellett volna fordulnom, de nem tettem meg. Most, visszatekintve, már tisztábban látok – és szeretném ezt megosztani, hátha másnak erőt, bátorságot vagy kapaszkodót ad.

Tisztelt Doktor Úr!

Nagyon szépen köszönöm, hogy megszabadított a fájdalomtól és profi módon, szakszerűen műtött meg. A hálám kísérje az útját. Sok szerencsét kívánok a további műtétekhez.

Ui.: Alakítson ki, vagyis hozzon létre maga köré egy nagyon jól működő csapatot, akik a háttérben tudják a műtött betegeit ápolni, gondozni. Sajnos a mostani gárda erre nem alkalmas.

I., Aki beteget ápol, köteles a leggondosabban eljárni, és az orvos előírásait megtartani.

A műtő orvos által lett elrendelve, hogy hozzanak wc magasítót, járókeretet, úgy gondolom a mobilizálásomat is, nem teljesítették az orvosi elrendelést, igaz szóban történt …. ápolási dokumentáció!

II., Egyenlőség (azonos jogok,kiváltságok).

Ugyan úgy jár a megfelelő ellátás, azért is mert fiatalabb vagyok, valamint második napos műtött betegként is.

III., A gyógyító munka alapját képező “nem ártani elv” etikai alapelv.

A hátam bőre feldörzsölődött, valamint nagyon kényelmetlen volt a nem megfelelő pozícióban való üldögélés. Szomjas voltam, feszült, kimerült és magamra voltam hagyva.

IV., Az ápoló, mint ” technikus ” modell

Az ápoló,mint technikai szakember tevékenykedik. Ez a felfogás az ápolást tudománynak tartja és az ápoló kötelességének tekinti e tudomány módszereinek alkalmazását a betegellátásban. A modell szerint az ápolónak erkölcsi szempontból semlegesnek kell lennie, munkája pedig nem több, mint rutintevékenység. Szakirodalom gyakran modellek formájában mutatja be a kapcsolati mintákat az ápolók vonatkozásában.

Nincs semmi empátia, mint a robot úgy dolgozik az ott dolgozó személyzet,rutintevékenységet folytatnak.

V., A “jelenlét” hiánya

Ez is sértheti a beteg méltóságát, a rutinápolást végző ápoló számára ugyanis a beteg ápolása csupán feladat, munka. Ez is jellemző az ott dolgozó személyzetre, persze kivétel erősíti a szabályt.

VI.,

Fontos lenne első találkozáskor, hogy bemutatkozzon az ápoló, sőt kérdezze meg, hogy szólíthatja a beteget. ( 1997 óta ismertek a Betegjogok).

Mit takar a betegjog fogalma?
Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybe vevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybe vevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással pl.: szűrővizsgálatok, sportorvosi szakvizsgálat….stb.

A betegek jogai

1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog.
2. Az emberi méltósághoz való jog.
3. A kapcsolattartás joga.
4. A gyógyintézet elhagyásának joga.
5. A tájékoztatáshoz való jog.
6. Az önrendelkezéshez való jog.
7. Az ellátás visszautasításának joga.
8. Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga.
9. Az orvosi titoktartáshoz való jog.
10. A panaszeljáráshoz való jog.

VII.,

A műtét napján fontos lenne a 24 órás megfigyelés, legalább óránként nézzenek rá a betegre, valamint kérdezze is meg az ápoló, hogy van – e bármi panasza a betegnek.

————————–———————————————————————–

Műtét napja!

–12:45-kor kerültem vissza a kórterembe a műtőből. A műtétet spinal anaesthesiában végezték.

– Nagyon erős hányingerem volt, fejfájás nem kísérte,de öklendeztem, így csengettem, ez már az éjszakai műszakban történt. Kaptam vesetálat + vénás inj.-ot. Bár megkérdeztem, hogy mit kapok, de konkrét választ nem kaptam a kérdésemre.

– Kicsit később felültem az ágyon és ájulásszerű érzésem volt, nagyon rosszul éreztem magam, megnyomtam a nővérhívót, a vérnyomásom RR: 80/60 Hgmm volt, a pulzusom magas volt.Egyébként bradycard a szívműködésem.

– Majd a zsibbadás ment ki a lábamból,a fájdalom erősödött, újra csengettem, kaptam infúzióban fájdalomcsillapítót, amitől  elaludtam. A műtétem napján az esti órákban 3 alkalommal voltam kénytelen az ápoló személyzettől segítséget kérni.

– A pozitívum, hogy gyorsan jöttek segíteni. A délutáni órákban aludtam, ahogy emlékszem, tehát nem gondolom, hogy nyomtam volna a nővérhívót.

Műtét utáni nap, a második nap!

– A délutáni órákban megtörtént a műtéti seb kötésének a cseréje, akkor lett elrendelve, hogy hozzanak wc magasítót, járókeretet, úgy gondolom a mobilizálásomat kellett volna elkezdeni.

Nem történt semmi!

– Éjszakai műszakban az Erika nevű ápolónő hozott be meleg vizet mosdótálban, hogy meg tudjam mosni magamat, akkor mostam először fogat és kezet is.

Harmadik és negyedik nap!

– Az éjszakás ápoló nem ajánlotta fel a mosakodást, így a nálam lévő babatörlő kendővel tisztálkodtam, valamint Anikó barátnőm délutáni órákban bejött hozzám és segített kezet – fogat mosni a kapott vesetál felhasználásával.

Harmadik nap!

-Reggel a nappalos műszak férfi ápolóját kértem meg arra, hogy segítsen felállni, vagy ülni az ágy szélén,esetleg kísérjen ki a wc-re. A katéter fent volt és nem volt székletem már két napja. Arra nem emlékeztem, hogy mondtam a mondatot,állítólag azt mondtam hogy senki nem segített eddig, ami sajnos igaz volt. Előző nap lett Ön (orvos) által elrendelve a mobilizálás. Sajnos 3 napos hosszú ünnep volt. Nagyon flegmán válaszolt,majd mérgesen átjött az ágyam jobb oldalára,összetette a két lábamat,a bal kezemet kérte és kirántott az ágy szélére az ágy végéhez. Nekem ez a művelet nagyon fájdalmas volt,mivel bele voltam ragadva a lepedőbe,izzadt voltam. A húzás sértette a bőrömet,mivel a kórházi hálóing hátul nyitott volt. A vizeletes tartályt csak mellém csapta az ágyon,én akasztottam rá az ágyon lévő tartórészre.Valamint a katéter csövén ültem és azt próbáltam kihúzni magam alól,de szétcsúszott, így a vizelet a lepedőre kifolyt. Ültem kb. másfél órát a vizeletemben. A kezemet a babatörlővel tisztítottam meg. Az ágy kicsit magas volt, a lábamat nem tudtam lerakni, ez az ülési mód nagyon kényelmetlen volt, nem volt közelembe az ágy távirányítója, a nővérhívó, a telefon töltője, 9%-on volt a telefonom és az éjjeli szekrény az üveg vizemmel is távol volt tőlem.

– Ez idő alatt egyik ápoló sem jött be, hogy élek -e, halok-e. Nyúltam a vízért és lezuhant az üvegem, ekkor az ajtóba álltak, látták mi történt és mondták szólnak a takarítónőnek és ott hagytak. A barátnőkkel van messenger csoportunk és volt annyi lehetőségem, mielőtt a telefonom lemerült volna, hogy leírjam hogy mi is történt velem. Így Anikó barátnőm átjött a Klinikai Mikrobiológiai laborból, hogy mindent a kezem ügyébe tegyen, laboratóriumi asszisztens ott és ügyeletben volt,Persze nagyon fel volt háborodva ezen az egész hozzáálláson.

–Reggel miután kirántott a férfi kolléga az ágy szélére elrohant és visszatért a wc magasítóval, a járókerettel. Annyit mondott nagy gúnyosan, hogy mehetek innentől. Ja, és a wc magasítónak nincsenek meg a rögzítő csavarjai, így vigyázzak le ne essek majd, abból is csak bajuk lesz, vagyis több munkájuk. Kértem,hogy mutassa meg,hogyan terhelhetem a lábamat a járókeret használatakor. Megmutatta, de azt mondta,hogy úgy hallotta egészségügyi dolgozó vagyok,akkor tudnom kellene.

–Lelkiekben, fizikálisan meggyötörve ültem az ágy szélén,majd visszafeküdtem az ágyba.

–Jött 10 óra körül az újabb segítség két barátnő személyében. Az egyik barátnő elment a nővérpulthoz és a női kolléganőt megkérte, hogy jöjjön és segítsen. A férfi kollégának odaszólt, hogy jött a segítség, így nem fogom terhelni Őt,csak morgott valamit az orra alatt,talán azt mondhatta ” jól van “.

–Akkor az ápolónő bocsánatot kért tőlem, mert előző napon, vagyis a műtét utáni második napon nem mobilizáltak.Sőt nem hozták be azokat az eszközöket sem, amit az orvos rendelt el (wc magasítót, járókeret). Akkor abban a pillanatban nem értettem,hogy miért kér bocsánatot,de később rájöttem,hogy miről is beszélt. Felállított a járókeretre támaszkodva,de a műtött lábamat nem terheltem. Amíg álltam kb.5 percet,addig a barátnők az ágyneműt kicserélték,valamint kaptam tiszta hálóinget is. Sajnos gyorsan le kellett ülnöm,mert ájulási érzésem volt.

-Ekkor a reggeli viziten az orvos azt mondta,hogy meg kell értenem, hogy 28 beteg van 2 ápolóra,mivel én fiatal vagyok,tehát várjak,így nem igénylek olyan komoly odafigyelést. Ez diszkrimináció az életkorom miatt, de második napos műtött voltam.Ekkor még az ágy szélén ültem,megkérdeztem Tőle, hogy akkor magamat kell mobilizálni,mert fiatal vagyok. Persze nem, csak ne türelmetlenkedjek, amit nem csináltam. Ekkor még azt vágta a fejemhez a férfi kolléga, hogy “én állandóan csengettem ” a műtét napján. Én voltam olyan udvarias és intelligens, hogy bocsánatot kértem azért a reggeli mondatomért. Igazán nem jött válasz az ápoló kollégától. (leírtam már, hogy miért is csengettem) Úgy gondolom,hogy az ápoló kollégának is illet volna bocsánatot kérnie, de Ő nem így érezte. Végig a bent fekvésem alatt nem volt velem barátságos,empatikus,megértő.

– Harmadik napon este 17:30 körül barátnőm kérte, hogy jöjjön valaki a vizeletes tartályt kiüríteni,mivel teljesen tele volt. A férfi kolléga nem engedte,hogy akkor kolléganő jöjjön,a válasza az volt hogy, majd fél óra múlva, amikor az összeset kiürítik. Sajnos az én húgyhólyagom már tele volt és feszült, pisilnom kellett volna, ahogy kiürítették,rögtön lett vagy 300-400 ml vizelet a tartályban,sok vizet ittam.

-Az a férfi ápoló volt most megint műszakban, aki a műtét napján az éjszakai műszakban látott el. Természetesen nem mutatkozott be az első találkozásunkkor, így a nevét nem tudtam. Később megkérdeztem az éjszakás kolléganőtől,hogy a nappali műszakban dolgozó férfi kollégát hogy hívják, legalább tudjam ki is az a személy, aki így bánt velem. Ezzel a férfi ápolóval három alkalommal találkoztam összesen, 04.28.- 04.30.- 05.02.-án.Végig a bent fekvésem alatt nem volt velem barátságos, empatikus, megértő.

–Április 28. – Május 02.között a katéter fent volt. Május 01-én este kértem vegyék le, kellemetlen érzésem volt,fájt már, visszautasították. Műtét utáni napon le kellett volna venni,főleg mert fiatal vagyok,nem volt szükség rá,hogy 4 napon át fent legyen. Tehát a műtött beteg volt az ápolóm!

–Május 02-án este az egyik éjszakás kolléganőt megkértem,hogy a tusolásomkor kicsit felügyeljen,mert 4 nap után leszerettem volna tusolni. Sőt a sebkötését is védeni kellett. Ez az ápolónő dolgozott 04.29-én, amikor nem kezdték el a mobilizálásomat,valamint 30-án is, amikor rám se néztek az ágy szélén üldögélve. Tehát ez a hölgy azt válaszolta, hogy negyedik napja dolgozik, fáradt, így nem segít, üljek rá a wc magasítóra és mossam le magamat. Ezt azon a napon már háromszor megcsináltam,tusolni AKARTAM. A szobatársam mondta miután kiment tőlünk a hölgy, hogy majd ketten együtt megoldjuk. A sebemet védtük,Ő pedig letérdelt végig mosta a lábaimat, a hátamat, így lemosta a betadinos fertőtlenítőt,de még a beszíneződött ágyba feküdtem le. Nem volt ágynemű csere sem. A szobatársamnak délelőtt volta keze műtve,70 éves,valamint mind a két oldalon csípőprotézise van.

———————————————————-——————————————-

Szeretném szakmai szempontból is alátámasztani, hogy milyen elvárások lennének az osztályon dolgozó ápoló személyzet részére.

Rozsos Erzsébet Ápolásetikai ismeretek című könyvéből kivett szöveg részletek.

I.,

A hivatásos ápolói munka alapvető értékei

• Esztétika (a megnyugvást nyújtó tárgyak,események,személyek tulajdonságai)
• Önzetlenség (mások jóllétének tisztában tartása)
• Egyenlőség (azonos jogok,kiváltságok)
• Szabadság (a választás vagy a tevékenységek gyakorlásának lehetősége)
• Emberi méltóság (az egyén elidegeníthetetlen tulajdonsága)
• Igazságosság (morális,jogi alapelveken alapuló méltányos eljárás)
• Igazmondás (a tényekhez vagy a valósághoz való hűség)

II.

Az ápolói hivatás etikai alapelve:

A páciens jóllétéről, komfortérzéséről, elemi és magasabb rendű szükségleteiről való gondoskodás. Aki beteget ápol, köteles a leggondosabban eljárni, és az orvos előírásait megtartani, valamint – a lehetőség szerint – a beteggel is megtartani. A pártfogás, a felelősség és a lojalitás speciálisan kitüntetett fogalmak az ápolói gyakorlatban.

III.

A gyógyító munka alapját képező “nem ártani elv” etikai alapelv.

IV.,

Az ápolói modellek

Az ápoló, mint ” pot anya”- az ápoló viselkedése hasonlít a paternalista orvoséhoz.

Az ápoló, mint ” technikus “ – az ápoló kötelességének tekinti e tudományos módszereinek alkalmazását a betegellátásban,erkölcsi szempontból semlegesnek kell lennie,munkája pedig nem több,mint rutintevékenység.

Az ápoló, mint ” szerződéses ” klinikus – a beteg meg határozott ápolásra – gondozásra szerződik az ápolóval,aki köteles ellátni őt.

V.,

Az orvos által adott szakmai utasítások esetében az ápoló gyakran nem írásban, hanem szóban kapja meg a megbízást valamely tevékenység elvégzésére.

VI.,

“A jelenlét nélkül”

A “jelenlét” hiánya is sértheti a beteg méltóságát, a rutinápolást végző ápoló számára ugyanis a beteg ápolása csupán feladat, munka.

VII.,

Fontos lenne az ápolói tevékenység végzésében ezek elvek betartása:

A” nem ártani elv”
A “jótékonyság elve”
Az “igazságosság alapelve”

VIII.,

A klinikán a betegek kiszolgáltatottsága elsősorban az ápolószemélyzet hiányából és az ápolás minőségének elégtelenségéből adódik.

———————————————————————————–——————-

Rövid zárómondatok Tőlem …. Nagyon rossz élménnyel jöttem el az osztályról!.

• Ha csak egy embernek segít, már megérte leírni.– Nem marad kimondatlan.
• Talán most már nem hallgatok.– Ezt meg kellett írnom.
• Hátha más időben kér segítséget.– Most már tudom.
• Ezért volt fontos elmondanom. – Tanulság volt.
• Tanulság nekem. Remélem, másnak kapaszkodó.- Egy lépés előre.

Ha tetszett ez a bejegyzés, örömmel olvasom a gondolatait – hagyjon üzenetet lent, az angol nyelvű megjegyzésnél. Majd ITT >>> “Leave a Comment – Logged in as agnyecska. Edit your profile. Log out? Required fields are marked – Post comment ” ennél a résznél a posztom végén. Persze ha szeretne még hasonló történeteket, térjen vissza máskor is.