agnyecska
Sokáig gondolkodtam, hogy mi értelme van leírni a történeteket.
Aztán rájöttem valamire: Minden emberben ott van egy élet, amit kívülről senki nem lát igazán.
Utazások, munkák, döntések, szerelmek, veszteségek, újrakezdések… és mindaz, amit közben csendben magunkban viszünk tovább.
Én éltem külföldön is.
Voltam idegen országban, idegen nyelvben, idegen emberek között.
Voltak pillanatok, amikor erősnek kellett lennem, akkor is, amikor belül nem voltam az.
És voltak olyan találkozások, amik egyetlen pillanat alatt beleégtek az emlékezetembe.
Ezért hoztam létre ezt az oldalt.
Nem tökéletes történeteket akarok írni. 👉 Hanem valósakat.
👉 Ha te is átéltél olyat, amit nem sokan értenek meg
👉 Ha voltál már „idegen” egy helyzetben, egy országban, egy élethelyzetben
👉 Ha volt, hogy csak mentél előre, mert nem volt más választás
akkor ez az oldal neked is szól!
Van egy dolog, amit az évek alatt megtanultam.
Az emberek nem az életüket mutatják… hanem csak egy részletét,mivel éltem külföldön,van tapasztalatom ilyen téren is.
A mosolyt IGEN.
A sikert IGEN.
A „minden rendben van” pillanatokat IGEN
De közben mindenki hordoz valamit, amit nem lát a világ.
És rájöttem valamire:
👉 nem az számít, hol vagy
👉 hanem az, hogy közben ki maradsz!
Ez az oldal ezért jött létre.
Nem tökéletes történeteket írok. Hanem valódiakat. Olyanokat, amiket az élet ír — nem a szűrők.
📌 Most kérdezek tőled valamit őszintén:
Volt már olyan pillanat az életedben, amikor teljesen „idegennek” érezted magad ott, ahol vagy?
Írd meg. Nem vagy vele egyedül?
📌 Írd meg kommentben: hol érezted magad életedben a leginkább idegennek?
Hagyjon üzenetet lent, az angol nyelvű megjegyzésnél. Majd ITT >>> “Leave a Comment – Logged in as agnyecska. Edit your profile. Log out? Required fields are marked – Post comment ” ennél a résznél a posztom végén. Persze ha szeretne még hasonló történeteket, térjen vissza máskor is.