Ó ha tudjuk, hogy gondolatainkkal teremtünk! -

Hát ne fordulj vak hevedben
A világ és rendje ellen…
Úgy tekints az emberekre,
Hogy a föld se jó, se ferde;
Se gyönyör, se bú tanyája,
Csak magadnak képe, mása.
Ki sohajtoz, ki mulat.
A világ csak – hangulat. Reviczky Gyula: Magamról (részlet)

Ó ha tudjuk,hogy gondolatainkkal teremtünk!

Van ugyan egyféle elve a világmindenségnek, hogy mindig azt kapod, azzal találkozol, amire – akire a fejlődésedhez szükség van.

Ha valamit szívből, igazán szeretnél, akkor azt kapod meg. Az univerzum összefog, hogy teljesítse az álmaidat.

Ha viszont valamitől félsz, és arra gondolsz, akkor ezt a rosszat is megkapod.
Hogyan is működik ez?

Nagyon egyszerű.

Mindennek van egy rezgése. A gondolatoknak is. Amilyen gondolataid vannak, amilyen érzések élnek a szívedben, azt kisugárzod az univerzumba. Így a hasonló rezgésű dolgokat, eseményeket, embereket fogod magadhoz vonzani.

Alapvetően kétféle embertípus létezik:
– aki hisz a saját erejében, illetve

– akinek kényelmesebb, ha másokat okol élete szerencsétlenségéért.
Ha áldozat vagy, akkor visszaigazolást kapsz arra, hogy mindig más a hibás és te csak a körülményekkel sodródsz.
Mit csinál egy áldozat?
1.,Mindig más külső dolgokat okol rossz helyzetéért.
2.,Gyakran elhangzik ez a mondat a szájából: ugye, én megmondtam, hogy rossz vége lesz!
3.,Folyton harcban áll a körülötte lévő emberekkel.Valaki mindig rossz és neki akar ártani.
4.,Nem változtat, és nem hoz döntéseket, hiszen jelenlegi élethelyzete ezt nem teszi lehetővé.
5.,Belenyugvással szemléli sorsát.
6.,Gyakran panaszkodik, vagy hívja fel barátait,” Képzeld, már megint valami rossz történt, már megint becsaptak, kihasználtak” .
7.,Jellemzően nem áll ki a saját igazáért.
8.,Egy áldozat lehet, hogy hisz és beszél a gondolatok teremtő erejéről, de a gyakorlatban nem használja azokat.

Mit tesz egy erős, tudatos ember?
1.,Tudja, hogy élete körülményeit ő alakítja.
2.,Felismeri gondolatai teremtő erejét és nem pazarolja azokat negatív emberekre, helyzetekre.
3.,Abba fektet energiát és azon gondolkodik, amit szeretne.
4.,Mer dönteni.Vállalja a következményeket, bízik és hisz magában.
5.,Szeretettel mondja ki lelke igazságát.
6.,Hisz saját erejében, és nem ijed meg a kihívásoktól.
7.,Támogató emberekkel veszi körbe magát.
8.,Határozottan nemet tud mondani mindenre, ami személyes fejlődését nem szolgálja: legyen az egy lehúzó kapcsolat, vagy munkahely.

Arra biztatlak, hogy ismerd fel saját erődet.

Igaz, ez azzal jár, hogy vállalod a felelősséget saját életedért. Ami azzal jár, ha hibázol, nem mutogathatsz majd másokra.Viszont, tudatában lenni, annak, hogy Te alakítod a saját sorsodat, a létező legnagyobb erő, ami valóban csodás eseményeket és megoldásokat hozhat a számodra.
Én megtapasztaltam mind a két oldalt.

Nagyon is igaz, ha valamiért nagyon aggódtam, hogy jaj csak nehogy bekövetkezzen, az tuti hogy meg is történt. Szembe kellett néznem azzal amit szerettem volna elkerülni.

A lelkemnek pozitív gondolatok,viszont sok jót hoztak és pozitív változások történtek az életemben.

Reviczky Gyula: Magamról

Rossznak mondod a világot,
Dőresége bosszuságod;
Siratod az élet álmát,
Földi gondok durva jármát;
Felpanaszlod lázban égve:
Bölcs elméje, jók erénye
S fényt sugárzó lángod, ég,
Csak hiúság, búborék.

Óh, pedig hány perczed, órád
Volt, midőn e sujtoló vád
Könnyeidben elviharzott
S kiderült rá szíved, arczod.
Gyönyörűség volt az élet,
Megáldottad születésed’;
Rózsák közt jársz, azt hivéd,
S mi okozta? … Semmiség!

Nem tudod, mi nyomja szíved’,
Semmiségek üdvezítnek.
Hogy jön, nem tudod, csak érzed,
Hogy e bűnös-bűvös élet,
Mely ma szennyes, ronda börtön,
Holnap éden kertje rögtön.
Ma a békét áhitod,
S holnap küzdve élni jobb.

Ember! önző vágy vezérel.
Bánatával, örömével
Ezt az undok szép világot
Sorsodon át nézve látod.
Hogyha gondok elcsigáznak:
A világot éri vádad,
S ha örömre gyúl szived:
Nincs e földnél semmi szebb.

Ragyoghat a nap az égen;
Te sötétben, feketében
Látsz mindent, ha bánatod van;
Mig, ha kedved lángra lobban,
Minden érted van teremtve;
Télen is jársz rózsakertbe’;
A nap is csak rád ragyog,
S kik itt laknak: angyalok.

Az örvendőt meg nem érted,
Ha világod’ búban éled;
S csak ha lelked’ szenvedőnek
Vallod, sajnálsz szenvedőt meg.
Mit törődöl a világgal,
Szenvedő sziv sóhajával,
Ha egy édes pillanat
Teljesíti vágyadat!

Ha tetszett ez a bejegyzés, örömmel olvasom a gondolatait – hagyjon üzenetet lent, az angol nyelvű megjegyzésnél. Majd ITT >>> “Leave a Comment – Logged in as agnyecska. Edit your profile. Log out? Required fields are marked – Post comment ” ennél a résznél a posztom végén. Persze ha szeretne még hasonló történeteket, térjen vissza máskor is.